Aphrodité-festő

Aphrodité-festő
A festő névadó vázája, Paestum régészeti múzeuma
Született	i. e. 4. század
Meghalt	i. e. 4. század
Alkotott	I. e. 340 - 330 k.
Nemzetisége	Görög
A Wikimédia Commons tartalmaz Aphrodité-festő témájú médiaállományokat.

Az Aphrodité-festő az i. e. 4. század második felében Dél-Itáliában, Paestumban, vörösalakos technikával alkotó görög vázafestő volt. Pontos születési és halálozási dátuma nem ismert, és mivel nem szignálta alkotásait neve sem maradt ránk.

Jelentős mester volt, 1967-ben előkerült számos vázája új fejezetet nyitott a paestumi vázafestészet kutatásában mivel bebizonyosodott, hogy az apuliai hatás a korábban véltnél hamarabb megjelent a paestumi vázafestészetben.^[1] Névadó vázája egy, a helyi régészeti múzeumban őrzött nagyméretű amfora.

A festő feltételezhetően apuliai származású volt és ott is tanult, erre utal az ottani műhelyekre jellemző bonyolult virágmotívumok és másodlagos díszítőelemek használata valamint a képein esetenként megjelenő sziklák ábrázolása.^[1] Egyik vázája Aszteasz, a paestumi vázafestészet egyik legnagyobb alakjának késői vázáival együtt került elő a Gaudi-sírból, így kortársak lehettek.^[1] Munkássága az i. e. 4. század középső harmadában körülbelül i. e. 340 és 330 közé datálható.^[1]

Miután Paestumba költözött hamar átvette az Aszteasz-Püton műhely (Püton a paestumi vázafestészet másik kiemelkedő, név szerint is ismert alkotója volt) díszítésmódját és bár megtartotta az apuliai hagyományok egyes elemeit nemsokára

• keretbe foglalta képeit,
• helyi edényformákat (például nyakamfora, többrészes tetővel ellátott lebész gamikosz) kezdett festeni,
• fejeket festett a hüdriák fogói alá (apuliában szokatlan megoldás),
• és átvette a helyi drapériák rajtechnikáját valamint a másodlagos díszítőelemeket (például borostyánkoszorú a kratérek peremén, pontsor a ruhák szegélyét jelző vonalak mentén, és a gyümölcsök ábrázolását)^[1]

Figuráinak hosszú, egyenes orrot rajzolt, ajkaik meglehetősen vastagok, hosszú hajuk göndör, felső szemhéjukat és szemöldöküket három vonallal jelezte. Férfialakjai térdét két vonallal jelenítette meg, a drapériák szélét egyszerű, biztos kézzel megrajzolt vonalakkal ábrázolta. Sok és díszes ékszer látható rajtuk, esetleg egy laza, fehér szalag a kezükön vagy a lábukon.^[2]

Névadó vázája az egyik legfigyelemreméltóbb Paestumban előkerült alkotás. Mindkét oldalán hozzáadott színeket is alkalmazott, így a Gnathia-vázákhoz hasonló polikróm hatást kelt.^[1] Az előoldalán látható kép, Aphrodité és az őt kísérő két Erósz népszerű ábrázolás volt az apuliai voluta-kratérek nyakán. A hátoldalon két sávban nők és férfiak láthatók. Az edény nyakrészére mindkét oldalon vörösalakos jelenet festett az egyik képen Hermész és egy nőalak jelenik meg, a másikon egy nőalak egy halom kövön ül. A váza testén levő képeket bonyolult virágmotívumok választják el, a tekeredő kacsok szintén az apuliai festészetre jellemzőek, főleg az i. e. 4. század második felében gyártott voluta-katérek nyakán.^[1] Ez az ábrázolásmód valószínűleg már túl merésznek számított a paestumi ízlésnek mivel nem ismert helyi párhuzama,^[1] bár a festő néhány másik vázáján meglehetősen bonyolult díszítőelemek jelennek meg.

Egyik legérdekesebb ábrázolásán Oresztészt festette meg Delphiben. Jellegzetessége a képből jobbra kifutó Élektra, aki ritkán látható ilyen típusú jeleneten.^[2] Az alakokat feliratok azonosítják. Az Aphrodité-festő hüdriákat is festett díszítésük általában két-három figurából áll, ezen kívül számos kisebb méretű edény is köthető hozzá.

Jegyzetek

Források

• Trendall, A. D. Red figure vases of South Italy and Sicily. London, UK: Thames and Hudson (1989). ISBN 0-500-20225-7 
• Sarti, Susanna (szerk.). Görög művészet (A művészet története 16/3). Budapest: Corvina Kiadó (2007). ISBN 978-963-13-5654-0 
• John, Boardman. Görög művészet (A művészet világa). Budapest: Glória Kiadó (2006). ISBN 963-9587-22-2