Battistero San Giovanni in Laterano

A lateráni egyházi épületegyüttes ' világörökségi helyszín része

Battistero San Giovanni in Laterano
itáliai nemzeti emlék
A kápolna közepe a keresztelőmedencével
Vallás	katolicizmus
Egyházmegye	Római egyházmegye
Építési adatok
Építése	4. század
Stílus	ókeresztény építészet
Világörökségi adatok
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1980, 1990
Település	Róma
Elhelyezkedése
Battistero San Giovanni in Laterano Pozíció Róma belvárosa térképén
é. sz. 41° 53′ 10″, k. h. 12° 30′ 27″41.886111111111, 12.507541.886111°N 12.507500°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 10″, k. h. 12° 30′ 27″41.886111111111, 12.507541.886111°N 12.507500°E
A Battistero San Giovanni in Laterano weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Battistero San Giovanni in Laterano témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Battistero San Giovanni in Laterano (magyarul: Szent János-keresztelőkápolna) (más néven S. Giovanni in Fonte, azaz Szent János a forrásban) a kereszténység legrégibb keresztelőtemploma, a lateráni egyházi épületegyüttes egyik legősibb része.

Története, leírása

Az eredeti épület minden bizonnyal egy nymphaeum volt Nagy Konstantin második felesége, Fausta Flavia Maxima lakóhelye, a Domus Faustae fürdőjében, a 4. század elején. Felette hamarosan egy kör alaprajzú épületet emeltek. Ezt építették át 432 körül, III. Szixtusz pápa idején nyolcszögletű formára.^[1][2]

Első kialakítása idején még ez volt az egyetlen keresztelőkápolna a világon és eleinte minden új keresztényt a pápa keresztelt meg, felnőtt korban. Egy legenda szerint Nagy Konstantin császárt is itt keresztelte meg 324-ben I. Szilveszter pápa, de a valóságban erre csak a halálos ágyán, 337-ben, Achyronban, Nicomedia mellett került sor.^[1]

Eredeti bejárata és a narthex az épület délkeleti oldalán volt, ma a II. János Pál pápáról elnevezett tér felől, északnyugatról közelíthető meg.^[1]

A nyolcszögletű keresztelőkápolna világszerte a hasonló rendeltetésű egyházi épületek mintapéldája lett. Külső téglafala meglehetősen egyszerű, szigorú. A tér felől látható egyetlen dekoratív eleme a tető alatt húzódó fríz VII. Sándor pápa címerével, Francesco Borromini alkotása 1657-ből. A másik oldalon lévő narthexet két porfírból készült korinthoszi oszlop és felettük koronapárkányzat díszíti.^[1]

Az épületet számos alkalommal felújították. A kupola eredetileg architrávon nyugodott, később a súlyát nyolc klasszikus porfír oszlopra helyezték. A barokk belső kialakítás a 17. századból származik. A középpontban elhelyezett keresztelőmedence díszes bronz fedele is barokk, de maga a bazalt fürdőkád antik.^[1]

Az épület külső képe, narthex

• 
  A tér felől
• 
  A narthex felől
• 
  Narthex
• 
  Mozaik a narthex apszisában, kilátás a többi lateráni épületre
• 
  Mellékkápolna kívülről az északnyugati oldalon

A Battistero belseje

Kápolnák

Az épülethez több mellék-kápolna csatlakozik. A nyugati oldalon van Keresztelő János kápolnája, ami Hilár pápa idején (461-468) épült. Bronz ajtóit Caracalla termáiból hozták is. A túloldalon János evangélistának az 5. században épült kápolnája található, aminek bronz ajtaját az előző mintájára 1196-ban készítették.^[1]

A kis apszis alakú Secunda és Rufina kápolnát 5. századi mozaikok díszítik, kék alapon akantuszlevelekkel. A legnagyobb kápolna, a San Venanzio belül ma is jól kivehető ókori előzményekre épült 640-ben, IV. János pápa idején. Apszisát bizánci stílusú mozaikok díszítik. San Venanzio (Venantius Fortunatus) püspök és költő volt a 6. században, de szokásos elnevezése dacára valójában soha nem avatták szentté. A San Venanzio kápolna apszisának 7. századi mozaikja Krisztust, Máriát, Jeruzsálemet és az evangelistákat ábrázolja.^[1][2]

San Venanzio-kápolna

• 
  Oltár
• 
  Mennyezet
• 
  Összkép
• 
  Ókori falazat
• 
  Bizánci mozaik az apszisban

Jegyzetek

Források

• ↑ Ürögdy: Ürögdy, György. Róma. Budapest: Panoráma – Külföldi városkalauzok, 203. o.. 963 243 261 4 (1983) 
• ↑ Lateran Baptistery: Lateran baptistery (angol nyelven). [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 22.)

További információk

• A San Venanzio kápolna filmen. YouTube
• Honlap (olaszul)