Cichlinae

Cichlinae

Rendszertani besorolás

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport:	Percomorpha
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend:	Labroidei
Család:	Bölcsőszájúhal-félék (Cichlidae)
Alcsalád:	Cichlinae Bonaparte, 1840

Hivatkozások

Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cichlinae témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cichlinae témájú kategóriát.

A Cichlinae a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a Cichlidae családjába tartozó alcsalád. Az alcsalád különleges megkülönböztető jegye: az osztott kettős oldalvonalat egy áthidaló újabb vonal köti össze. Ilyen tulajdonság csak három Dél-amerikai halnemnél fordul elő: Cichla, Crenicichla és Teleocichla.

Cichlidae (Teleostei: Perciformes)

Cichlini
Crenicichlini

Cichlini klád

Cichla (Bloch & Schneider, 1801)

A halnem széles körben elterjedt Amazóniában, különösen a Rio-Tocantins és az Orinoco (Venezuela) vízrendszerében. Hat faj képezi a testükön látható felnőttkori mintázatok alapján a Cichla nem alapfajait: C. ocellaris, C. orinocensis, C. monoculus, C. nigromaculata, C. kelberi és C. pleiozona. Ezek közül a C. ocellaris nemcsak a Cichla nem típusfaja, hanem maga az egész Cichlidae család névadó faja is egyben (Bloch & Schneider, 1801). 2004 -ben került felfedezésre és bizonyítást nyert, hogy létezik egy természetes úton létrejött hibrid faj, a C. monoculus és a C. temensis között.

C. ocellaris (Schneider, 1801)
C. temensis (Humboldt, 1821)
C. orinocensis (Humboldt, 1821)
C. monoculus (Spix & Agassiz, 1831)
C. nnigro-maculata (Jardine & Schomburgk, 1843)
C. intermedia (Machado-Allison, 1971)
C. kelberi (Kullander & Ferreira, 2006)
C. jariina (Kullander & Ferreira, 2006)
C. melaniae (Kullander & Ferreira, 2006)
C. mirianae (Kullander & Ferreira, 2006)
C. pinima (Kullander & Ferreira, 2006)
C. piquiti (Kullander & Ferreira, 2006)
C. pleiozona (Kullander & Ferreira, 2006)
C. thyrorus (Kullander & Ferreira, 2006)
C. vazzoleri (Kullander & Ferreira, 2006)

Crenicichlini klád

Crenicichla (Heckel, 1840)

A Crenicichlák a csuka alakú cichlids fajok nagy csoportját alkotják Dél-Amerikában. Az elterjedési területük felöleli egész Amazóniát, sok fajuk található Columbiában, Venezuelában és Guyanában, Argentínában valamint Trinidad szigetén. A legtöbb fajuk ragadozó életmódot folytat, viszont akadnak köztük a kifejezetten vízbe hulló rovarokkal táplálkozó fajok például C. compressiceps és C. cyclostoma. Néhány fajuknál, különösen a "saxatilis" csoportban található fajok modifikációs befolyásoltságú ivararány alakulását, - hasonlóan az Apistogramma fajokéhoz, már sikerült bizonyítani.

Crenicichla » » »

Acutirostris csoport (Kutty, Vinny, 2006)

C. acutirostris (Günther, 1862)
C. multispinosa (Pellegrin, 1903)
C. ternetzi (Norman, 1926)
C. percna (Kullander, 1991)
C. phaiospilus (Kullander, 1991)
C. tigrina (Ploeg, Jegu & Ferreira, 1991)

Lacustris csoport (Kutty, Vinny, 2006)

C. brasiliensis (Bloch, 1792)
C. vittata (Heckel, 1840)
C. lacustris (Castelnau, 1855)
C. punctata (Hensel, 1870)
C. niederleinii (Holmberg, 1891)
C. iguassuensis (Haseman, 1911)
C. jaguarensis (Haseman, 1911)
C. mucuryna (Ihering, 1914)
C. jupiaensis (Britski & Luengo, 1968)
C. haroldoi (Luengo & Britski, 1974)
C. celidochilus (Casciotta, 1987)
C. tingui (Kullander & Lucena, 2006)
C. iguapina (Kullander & Lucena, 2006)
C. maculata (Kullander & Lucena, 2006)
C. ypo (Casciotta, Almirón, Piálek, Gómez & Rícan, 2010)

Lugubris csoport (Kutty, Vinny, 2006)

C. lugubris (Heckel, 1840)
C. adspersa (Heckel, 1840)
C. johanna (Heckel, 1840)
C. lenticulata (Heckel, 1840)
- C. johanna var. B strigata (Günther, 1862)
- C. brasiliensis marmorata (Pellegrin, 1904)
C. cincta (Regan, 1905)
C. rosemariae (Kullander, 1997)

Macrophthalma csoport (Kutty, Vinny, 2006)

C. macrophthalma (Heckel, 1840)

Missioneira csoport (Kutty, Vinny, 2006)

C. missioneira (Lucena & Kullander, 1992)
C. igara (Lucena & Kullander, 1992)
C. jurubi (Lucena & Kullander, 1992)
C. minuano (Lucena & Kullander, 1992)
C. tendybaguassu (Lucena & Kullander, 1992)
C. hadrostigma (Lucena, 2007)
C. empheres (Lucena, 2007)

Reticulata csoport(Kutty, Vinny, 2006)

C. semifasciatus (Heckel, 1840)
C. reticulatus (Heckel, 1840)
C. cyanonotus (Cope, 1870)
C. geayi (Pellegrin, 1903)
C. cametana ( Steindachner, 1911)
C. cyclostoma (Ploeg, 1986)
C. jegui (Ploeg, 1986)
C. sedentaria (Kullander, 1986)
C. stocki (Ploeg, 1991)

Saxatilis csoport (Kutty, Vinny, 2006)

C. saxatilis (Linnaeus, 1758)
C. frenata (Gill, 1858)
C. lepidota (Hensel, 1870)
C.a lucius (Cope, 1871)
C. proteus (Cope, 1871)
C. anthurus (Cope, 1871)
- C. saxatilis semicincta ( Steindachner, 1892)
C. vaillanti (Pellegrin, 1903)
- C. saxatilis var. albopunctata (Pellegrin, 1904)
C. alta (Eigenmann, 1912)
C. labrina (Spix & Agassiz, 1931)
C. britskii (Kullander, 1982)
C. coppenamensis (Ploeg, 1987)
C. nickeriensis (Ploeg, 1987)
C. sipaliwini (Ploeg, 1987)
C. hemera (Kullander, 1990)
C. hummelincki (Ploeg, 1991)
C. inpa (Ploeg, 1991)
C. isbrueckeri (Ploeg, 1991)
C. menezesi (Ploeg, 1991)
C. pellegrini (Ploeg, 1991)
C. pydanielae (Ploeg, 1991)
C. santosi (Ploeg, 1991)
C. sveni (Ploeg, 1991)
C. cardiostigma (Ploeg, 1991)

Scotti csoport (Kutty, Vinny, 2006)

C. scottii (Eingenmann, 1907)
C. gaucho (Lucena & Kullander, 1992)
C. prenda (Lucena & Kullander, 1992)

Wallaci csoport (Kutty, Vinny, 2006)

C. wallacii (Regan, 1905)
C. notophthalmus (Regan, 1913)
C. compressiceps (Ploeg, 1986)
C. regani (Ploeg, 1989)
C. heckeli (Ploeg, 1989)
C. urosema (Kullander, 1990)
C. virgatula (Ploeg, 1991)
C.conibos (Castelnau, 1855)
C. yaha (Casciotta, Almirón & Gómez, 2006)

Leírásra váró fajok:

sp. 'acutirostris Madeira'
sp. 'Approuage'
sp. 'Arapiuns lugubris'
sp. 'Arapiuns'
sp. 'Aripuana'
sp. 'Atabapo'
sp. 'Belem'
sp. 'Belly Crawler'
sp. 'British Guyana I'
sp. 'British Guyana II'
sp. 'Casiquiare'
sp. 'False anthurus'
sp. 'Giraff'
sp. 'heckelii Cumina'
sp. 'Iguassu I'
sp. 'Iguassu II'
sp. 'Inirida I'
sp. 'Inirida II'
sp. 'Inirida III'
sp. 'jegui'
sp. 'Jurua Eirunepe'
sp. 'Lagunera'
sp. 'Madeira'
sp. 'Maici-Mirim Madeira'
sp. 'missioneira Rio Forquilha'
sp. 'Orinoco Dwarf'
sp. 'Orinoco Puerto Ayacucho'
sp. 'Sao Francisco'
sp. 'Strigata Orinoco'
sp. 'Tapajos Red'
sp. 'Tapajos Shoulder spot'
sp. 'Tocantins I'
sp. 'Tocantins II'
sp. 'Tocantins III'
sp. 'Trombetas'
sp. 'Uaupes'
sp. 'Venezuela'
sp. 'Xingu Dwarf'
sp. 'Xingu I'
sp. 'Xingu I'
sp. 'Xingu II'

Jegyzet

var. (Varietas) = Egy változat, amelynek öröklődött tulajdonságaik többé-kevésbé eltérnek a törzsalaktól.

- Teleocichla (Kullander, 1988)

Törpe csuka alakú cichlids fajok a Teleocichlák. Endemikus fajok, amelyek csak a brazíliai Mato Grosso tartományban, a Rio-Xingu és Rio-Tapajos vízrendszerében fordulnak elő.