Csáktornya (Muraköz)

Ez a szócikk Muraköz megye székhelyéről szól. Hasonló címmel lásd még: Csáktornya (egyértelműsítő lap).

Csáktornya (Čakovec)
A Ferenc-tér a Szent Miklós templommal és a pálos kolostorral
Csáktornya címere Csáktornya zászlaja
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Muraköz
Jogállás	város
Polgármester	Branko Šalamon
Irányítószám	40000
Körzethívószám	040
Testvérvárosok	Lista Nagykanizsa Kiryat Tiv'on Płońsk Schramberg
Népesség
Teljes népesség	27 122 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 23′, k. h. 16° 26′46.383333333333, 16.43333333333346.383333°N 16.433333°EKoordináták: é. sz. 46° 23′, k. h. 16° 26′46.383333333333, 16.43333333333346.383333°N 16.433333°E
Csáktornya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csáktornya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csáktornya (horvátul Čakovec, németül Tschakturn) város Horvátországban, Muraköz megye székhelye.

Fekvése

Varasdtól 14 km-re északkeletre a Muraközben fekszik. Közigazgatásilag Drávaszentiván, Drávaszentmihály, Drávaújfalu, Rókusújfalu, Kristóffalva, Nyírvölgy, Sandorovec, Slemenice, Százkő, Tótfalu, Zrínyifalva és Zsidény települések tartoznak hozzá.

Nevének eredete

A Hahót nembeli Csákról kapta nevét, aki zalai ispán majd erdélyi vajda és szlavón bán volt (1261).

Története

Várát a Hahót nemzetségbeli Csák, a Csányi család őse építtette a 13. század közepén. A vár első formájában egy árokkal övezett lakótorony lehetett, síkvidéki mocsárvár volt. 1270-től osztrák kézen volt, 1328-ban Károly Róbert visszaszerezte. I. Lajos király 1350-ben Muraközzel együtt Lackfi István erdélyi vajdának adományozta, aki 1351-től a horvát-szlavón-dalmát báni címet viselte. Miután a Lackfiak kegyvesztettek lettek a Muraközt 1397-ben a Kanizsaiak kapták meg, akik Zsigmond király hívei voltak, de már 1405-ben elvették tőlük.

1437 után a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás kincstárnokának, Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, 1546-ban a későbbi szigetvári hős Zrínyi Miklósé lett. A Zrínyiek uralma alatt a város és a vár is nagyot fejlődött. A várat sokszög alakúra építették át és olaszbástyákkal erősítették meg. A reneszánsz várpalotában a Zrínyiek királyi pompa szerint éltek. Itt írta Zrínyi Miklós költő a Szigeti veszedelmet és itt is hunyt el 1664. november 18-án egy vadkanvadászat közben kapott halálos sebe miatt máig tisztázatlan körülmények között. Itt szervezte haláláig a Habsburgok illetve törökök elleni felkelést. Öccse Zrínyi Péter folytatta a vasvári békével elégedetlen főurak mozgalmát és innen ment 1671-ben Bécsbe, hogy tisztázza magát. Távollétében Spankau császári tábornok a várost feldúlta, családját fogságba ejtette. Zrínyi Miklós özvegyét elüldözték, I. Lipót parancsára fiát Zrínyi Ádámot szigorú őrizet mellett Prágában nevelték. Ennek ellenére nem hasonlott meg, a török elleni harcban esett el Zalánkeménél 1691. augusztus 19-én huszonkilenc éves korában. A császári udvar minden vagyonát elkobozta. Zrínyi Jánost börtönbe vetették, aki ott megőrülvén meghalt. Ezzel kihalt a Zrínyi család.

A Zrínyiek kihalta után 1719-ben az Althan grófok birtokába került a vár, akik az egész épületegyüttest Martinelli itáliai építész tervei szerint kényelmes barokk kastéllyá alakították át. Ekkor épült meg a palota második emelete is. Az átépítés után elvesztette erődítmény jellegét. Az új kapubástya tetején lévő harangtoronyba egy óraművet is beépítettek, ami akkoriban nagy szenzációnak számított. 1791-től Csáktornya urai a Festetichek lettek, akik lakókastélyként használták.

1848. október 18-án itt verte meg Perczel Mór a horvátokat, kiszorítva őket a Muraközből. 1855-ben cukorgyár nyílt a várban mely 1870-es bezárása előtt a legnagyobb volt az akkori Magyarországon. Ezután a vár járásbíróságnak és a városi iskolának adott otthont.

A város első iskoláját és tanítóját a 18. században a zágrábi püspökség vizitációja említi először. 1857-ben már két iskola működött a településen négy tanárral és 558 tanulóval, egy katolikus és egy zsidó. Később az iskolákat államosították. 1888-ban tanítóképző létesült a várban, majd 1898-ban felépült a mai is álló régi iskolaépület.

1910-ben 5213 lakosából 2433 magyar, 2404 horvát és 251 német volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott, utána a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták. Jugoszlávia 1941-ben bekövetkezett széthullása után ismét Magyarországhoz került a város, majd a második világháború után az ismét létrejött Jugoszlávia része lett. A városnak 1999-ben 27 000 lakosa volt.

Nevezetességei

• Csáktornya vára^[2] a 13. században épült. A 16. században a Zrínyiek sokszög alakúra bővítették és jelentősen megerősítették. A 18. század első felében az Althan grófok kényelmes barokk palotává építették át. A szabadságharc alatt báró Hív-vári Meszéna Ferenc, Perczel Mór megbízásából megerősítette. 1923-ig a Festeticsek tulajdona, akik a 19. században cukorgyárat alakítottak ki benne, majd a helyi iparkamara vette meg az épületet. 1946-tól gazdasági iskola és diákotthon működött itt. 1954-óta a várban a Muraközi Múzeum található. Ma történeti és vadászati kiállítás látható benne. Itt látható a szigetvári hős töredékes sírlapja.

  Bővebben: Csáktornya vára

• A város másik történelmi műemléke a ferences templom és kolostor.^[3] A kolostor helyén korábban egy fából épített kolostor állt, melyet Zrínyi Miklós építtetett újjá. A mai épületet 1702 és 1750 között emelték. A templom Szent Miklós püspök tiszteletére van szentelve. Belseje a barokk stílusnak megfelelően gazdagon díszített. Barokk tornyát 1753 és 1757 között emelték.
• A Republike téren áll Zrínyi Miklós 1904-ben emelt emlékoszlopa (Aróky Aladár műve), rajta a költő és hadvezér domborműve.
• A városi parkban található a Muraköz szülöttének, Szent Jeromosnak 1766-ban készített szobra Veit Königer stájer szobrászművész alkotása.
• A Szentilonai úton található a Festetics grófok egykori késő romantikus kastélya, 1855 és 1888 között az egykori cukorgyárhoz tartozott. Ma a városi kórház működik benne.
• A város központjában a Ferenc (Franjevački trg) és a Köztársaság (Trg Republike) tereket összekötő Tomislav király utca több, a 18. és a 19. században épített házat foglal magába. A Kralja Tomislava 1 szám alatti Városháza 1816-ban épült késő barokk stílusban. A 19. század végén és a 20. század elején épültek a 2, 8 és 18 szám alatti házak. Ebben az időben több földszintes és egyemeletes ház épült historizáló stílusban. Ide tartozik az 1888-ban épített tanárképző iskola, az 1900-ban emelt új Városháza épülete és az 1919-ben épített Első Horvát Takarékpénztár, mely ma a helyi önkormányzat székhelye.^[4]
• Luxus igényeket elégített ki az egykori Kereskedelmi Kaszinó 1903-ban Horváth Ödön tervei szerint készült, magyar szecessziós stílusú épülete. A gazdag városi polgárság találkozóhelye volt kártyaszobákkal, játékteremmel, olvasóteremmel és táncteremmel.
• A Pedagógiai Akadémiát 1879-ben alapították magyar tanárképző főiskolaként. A neves csáktornyai vállalkozóval, idősebb Valent Morandinivel 1888 decemberében kötöttek szerződést az iskola építésére egy nagy területen a város keleti részén, az akkori történelmi központ mellett, közel a vasútállomáshoz. A kétszintes épület párhuzamosan helyezkedik el azzal az utcával, amelytől előkert és utcai kerítés választja el. Az épület téglalap alakú, hosszúkás alaprajzú, magas csúcsos tetővel, főhomlokzata délnyugatra néz. A homlokzatokat toszkán neoreneszánsz stílusában alakították ki.^[5]
• A Preloška utcában egy zöld szigeten található a Szent Mihály-oszlop. A négyzet alakú, lekerekített oldalú alapon majdnem négyzet alakú kő talapzat emelkedik, amelyre egy karcsú, nyolcszögletű oszlopot helyeztek el, egyszerű, geometriai kialakítású oszlopfővel. A tetején egy barokk, kőből készült szobor található. Arkangyal Mihály lábával tapos egy négylábú, kosszarvú szárnyas vadállatot.^[6]
• A Szentháromság-oszlopra vésett évszám szerint 1794-ben készült. Oldalain az adományozók neve, Mathias Topsa és Gohanecz András van bevésve. A téglalap alakú alapzaton egy hornyolt, téglalap alakú oszlop található, amely profilozott oszlopfőben végződik. Az Atyaisten és Jézus kora barokk szobrai felett a Szentélek látható galamb alakjában. Az alakok idealizált arcai azonosak, csak az áll és a haj formájának apró eltérései fedezhetők fel.^[7]

Sport

• RK Perutnina Pipo IPC Čakovec (kézilabdacsapat)
• Muraköz Labdarúgóklub (NK Međimurje)
• Plivački klub "Čakovec" és Plivački klub "Međimurje" - Muraköz és Csáktornya úszóklub
• Franjo Punčec Teniszklub
• San Sport Kézilabdaklub
• Csáktornya labdarúgóklub (NK Čakovec)
• Sloga labdarúgóklub
• Csáktornya Kosárlabdaklub

Híres emberek

• Zvonimir Bartolić - irodalmár, dékán
• Lidija Bajuk - zenésznő
• Fortunat Pintarić - zenész
• Bezerédi Lajos - szobrász, keramikus
• Dragutin Feletar - történész
• Garasin Rudolf - nyomdász, mérnök, nagykövet (Ulánbátor)
• Joža Horvat - író
• Joža Požgaj - pedagógus
• Robert Jarni - labdarúgó
• Ladislav Kralj-Međimurec - művész, akvarelista
• Ivan Novak - történész
• Stjepan Patkai - zenész
• Nikola Pavić - énekes
• Franjo Punčec - teniszező
• Josip Štolcer-Slavenski - zeneszerző
• Zakál Dénes - zeneszerző
• Zrínyi Miklós –hadvezér, a szigetvári hős
• Zrínyi György - politikus, horvát bán
• Zrínyi Miklós - hadvezér, költő, filozófus
• Zrínyi Péter - államférfi, énekes
• Boris Leiner - zenész, festő
• Filip Ude - gimnasztikus
• Dražen Ladić - korábbi labdarúgó
• Borostyánkői Egán Ede - a ruszinok apostola lett
• Szent Jeromos - a közelében született

Jegyzetek

További információk

• Csáktornya hivatalos oldala
• A város a Muraköz információs portálján
• Csáktornya várának története a magyar várak honlapján
• A Muraközi Múzeum honlapja
• A gimnázium honlapja
• Az alapiskola honlapja