Dominikus Zimmermann

Dominikus Zimmermann
Született	1685. június 30.[1][2][3][4][5] Wessobrunn
Elhunyt	1766. november 16. (81 évesen)[1][3][6][4][5] Steingaden
Állampolgársága	német
Foglalkozása	építész politikus
Tisztsége	polgármester
A Wikimédia Commons tartalmaz Dominikus Zimmermann témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dominikus Zimmermann (Gaispoint, Bajorország, 1685. június 30. – Steingaden, 1766. november 16.) német rokokó építész. Az egyik legfontosabb német rokokó építész volt. Bátyja, Johann Baptist Zimmermann volt, akivel gyakran dolgozott együtt. Dominikus Zimmermann fő munkája, a Wieskirche, mely az UNESCO világörökség része.

Életpályája

Dominikus Zimmermann 1685. június 30-án született Bajorországban. Testvére: Johann Baptist Zimmermann. Kezdetben vakolóként dolgozott, később építőként Landsberg am Lechben tartózkodott, ahol 1716-ban szerzett a polgári jogot, 1734 a városi tanács tagja lett, majd 1748-1753-ig polgármester is volt.

1708. január 9-én feleségül vette Theresia Zöpfot, és nyolc évre Füssenbe költözött. Fia, Franz Dominikus Zimmermann építőmester volt.

Építészeti képzést Johann Jakob Herkomer-től szerzett Füssenben, de valószínűleg Svájcban találkozott a Vorarlberg építési hagyományával, amelyet szabadon továbbfejlesztett. Művészi alkotásait néha dekoratív szempontok, nem pedig tektonikusok jellemzik. A díszítés és az építészet egyedülálló szintézisében sikeres: egy építész teljes repertoárját dekoratív művészetté alakította át. Ez a szintézis különösen oltár művészetét jellemzi, amelyet ő maga kifejlesztett ki.

Róla nevezték el később a Günzburg-i Dominik-Zimmermann-Realschule-t és a Landsberg am Lech Dominikus-Zimmermann-gimnáziumot. A Landsberg városháza találkozótermében található portréja, amelyet Erwin Henning festett.

Főbb munkái

• Wieskirche
• St. Anna kapelle Chateauhouse Buxheimben, mely Dominikus Zimmermann késői műve

További munkák, amelyekben ő is részt vett

• 1709-1741: Kartausenkirche St. Mary a Buxheim közelében Memmingen Unterallgäu, Barockisierung és az átalakulás, freskó festő és plasterer (+ J.B.Z.)
• 1716-1725: Maria Medingen kolostor templom Dillingen kerületben a Dunán (első építész munkája; + J.B.Z.)
• 1720 körül: a domonkos kolostor Bad Wörishofen kolostor temploma (stukkóművészet, 1721-től freskók, + J.B.Z.)
• 1719: Landsberg am Lech történelmi városháza
• 1726-1729: Kloster Sießen (+ J.B.Z.)
• 1727: Szent Péter és Pál plébániatemplom Buxheimben Memmingen közelében, Unterallgäu kerületben
• 1728-1733: Sanctuary Steinhausen közel Bad Schussenried (+ J.B.Z.; A „legszebb falu temploma a világ” egyik fő vonzereje a Felső-sváb barokk út)
• 1735-1740: Frauenkirche a Günzburgban
• 1738-1741: St. Anna, Reichskartause Buxheim kápolna Memmingen közelében, Unterallgäu körzet
• 1745-1754: zarándokhely templom a Wies közelében Steingaden (+ J.B.Z.)
• 1752: Szent János templom Landsbergben
• 1755-1756: Klosterkirche Gutenzell

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Dominikus Zimmermann című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Hans Vollmer (szerk.): Általános Lexikon der Bildenden Künstler des XX. Században. Második kötet (E-J), E.A. Seemann, Leipzig 1999 (tanulmányi kiadás). ISBN 3-363-00730-2 (420.
• Hermann Bauer, Anna Bauer: Johann Baptist és Dominic Zimmermann. A bajor rokokó létrehozása és befejezése. A. Pustet, Regensburg 1985, ISBN 3-7917-0918-6
• Paul Beck: Zimmermann, Dominicus. In: Általános Német Életrajz (ADB). 45. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1900, 254-256.
• Harriet Brinkmöller-Gandlau: Zimmermann, Dominikus. In: Életrajzi Bibliográfiai Egyház Lexicon (BBKL). 14. kötet, Bautz, Herzberg 1998, ISBN 3-88309-073-5, Sp. 489-492.