Frank-Svájc : Földrajza, Főbb tájak, Galéria, Források Wikipédia, a szabad enciklopédia

Frank-Svájc

Frank-Svájc

Neideck várának romjai
Elhelyezkedés	Németország, Bajorország, Felső-Frankföld
Legmagasabb pont	Der Kleine Kulm (Körbeldorfnál) (627 m)
Térkép

Elhelyezkedése
Frank-Svájc Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 50′ 20″, k. h. 11° 18′ 07″49.839, 11.30249.839000°N 11.302000°EKoordináták: é. sz. 49° 50′ 20″, k. h. 11° 18′ 07″49.839, 11.30249.839000°N 11.302000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Frank-Svájc témájú médiaállományokat.

Frank-Svájc (németül: Fränkische Schweiz) földrajzi régió Németországban, azon belül Bajorországban, Felső-Frankföldön (Oberfranken). A Nürnberg, Bayreuth és Bamberg által körülzárt háromszögben fekvő Fichtel-hegység nyúlványainak vidéke. Nevét a romantika korában kapta annak nyomán, hogy költők és írók Svájchoz hasonlították a táj szépségét.

Földrajza

A Fichtel-hegységben fekvő táj valójában inkább fennsík, amelybe mély völgyet vágnak maguknak a folyók és a patakok. Fantasztikus alakú karsztos mészkősziklák meredeznek az ég felé, a dombok mélye pedig cseppkőbarlangokat rejt és az erdős magaslatokon várak és várromok láthatók, melyekből Bajorország területén e vidéken található a legtöbb.

A régió a Wiesent folyó vízgyűjtő területéhez tartozik.

A régió részei Bamberg, Bayreuth, Forchheim megyék. A leghíresebb helyei: Pottenstein, Gößweinstein, Muggendorf, Ebermannstadt, Streitberg, Egloffstei és Waischenfeld.

Frank-Svájc északi része a Frank-Alb.

Határai:

Északon: Felső maini vidék
Keleten: Bayreuth
Délen: Erlangen
Nyugaton: Forchheim
Északnyugaton: Bamberg

Geológia

A Jura időszakban Dél-Németország területét mintegy 150-161 millió éve a sekély tenger borította. Ma ez egy tipikus karsztos táj mélyen bekarcolt folyóvölgyekkel és száraz, kopár fennsíkokkal. A mészkövekben sok fosszília található, különösen az ammonitesz jellemző.

Főbb tájak

Az A3-as autópályán (E6) Nürnbergtől észak felé indulva a Frank-Svájc nyugati kapuja Pegnitz, mely 1368 óta város. Történelmi épületei közül azonban csak a 16. századból való szép favázas Városháza (Rathaus) maradt fenn. A várostól délre a Pegnitz folyó szép völgyében a hatalmas Veldesteini erdőséghez (Veldensteiner Forst) érünk, mely 35 km² kiterjedésű nemzeti park.

Ranna falucskából visz a bekötőút a Vogelherd-barlangriási sziklakapuja felé. Krottensee határában pedig a Maximilianshöhle cseppkőbarlang található. Neuhaus an der Pegnitz fölött egy 56 méter magas dolomitsziklán Veldenstein vára emelkedik. Az erődítményt a 11. században a bambergi püspökség emeltette a Veldensteini erdőség védelmére. A karcsú, magas őrtorony (Warturm), valamint a külső és belső várfal a bástyatornyokkal a 14. század végéről való. A lőportoronyba 1725-ben villám csapott, a vár azóta félig rom. Veldestein várát a sziklafalba vájt föld alatti járat: sólyomlyuk (Falkenloch) állítólag egykor állítólag a Sulzbach-Rosenberg fölötti Königstein várával kötötte össze.