IPA-magánhangzótáblakép • hang | Elöl képzett | Elöl-köz. k. | Középen képzett | Hátul-köz. k. | Hátul képzett |
Felső nyelvállású | i • y ɨ • ʉ ɯ • u ɪ • ʏ ɪ̈ • ʊ̈ • ʊ e • ø ɘ • ɵ ɤ • o ə ɛ • œ ɜ • ɞ ʌ • ɔ æ • ɐ a • ɶ | |
Középső-felső ny. |
Középső ny. |
Alsó-középső ny. |
Alsó nyelvállású |
Alsó-legalsó ny. |
Legalsó ny. |
A párban álló magánhangzók közül a bal oldali ajakréses, a jobb oldali ajakkerekítéses. A sárga háttérrel jelölt hangok hosszú vagy rövid formái a magyar köznyelv fonémái. |
IPA |
IPA-kód | 306 |
IPA-jel | ɔ |
IPA-kép | |
X-SAMPA | O |
Kirshenbaum | O |
Hangminta | hallgat |
A hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó egyes beszélt nyelvekben használt magánhangzó.
A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot az ɔ jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig O. IPA-jelét egy fordított c betű alkotja; a jelet és a hangot egyaránt „nyílt o”-nak hívják. Ez az elnevezés annyiban utal a hangra, hogy az [o] által jelölt hátul képzett, középső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzóhoz hasonló, csak annál nyitottabb képzésű. A jelet pedig annyiban írja le a név, hogy az egy, a körívén megnyitott o-nak is tekinthető.
Jellemzői
- Képzéshely szerint hátul képzett, ami annyit tesz, hogy a nyelv a lehető leghátrább húzódik vissza a szájban, ahol még elkerülhető a mássalhangzót létrehozó akadály.
- Nyelvállás szerint alsó nyelvállású (más szóval félig nyílt), ami azt jelenti, hogy a nyelv a legalsó (nyílt) és a középső (félig zárt) állás közt helyezkedik el.
- Kerekítettség szerint kerekített (labiális), vagyis az ajkak kört alkotnak, nem húzódnak szét.
Előfordulása
Nyelv | Szó | IPA | Jelentés | Megjegyzés |
albán | po | [pɔ] | ’igen’ | |
angol | ausztráliai | hot | [hɔt] | ’forró’ | Lásd ausztráliai angol hangtan |
amerikai | bog | [bɔg] | ’mocsár’ | Egyes beszélőknél, lásd angol hangtan |
elfogadott angol kiejtés | bore | [bɔː] | ’fúr’ | Lásd angol hangtan |
bengáli | বস | [bɔʃ] | ’ül’ | Lásd bengáli hangtan |
cseh | oko | [ɔkɔ] | ’szem’ | Lásd cseh hangtan |
feröeri | nátt | [nɔtː] | ’csont’ | |
francia[1] | sort | [sɔʀ] | ’sors’ | Lásd francia hangtan |
grúz[2] | სწორი | [sʦʼɔɾi] | ’helyes’ | |
holland | bot | [bɔt] | ’csont’ | Lásd holland hangtan |
katalán[3] | cosa | [kɔzə] | ’dolog’ | Lásd katalán hangtan |
kínai | kantoni nyelv | 我/ngo5 | [ŋɔː˩˧] | ’én’ | Lásd standard kantoni |
mandarin nyelv | 我/wǒ | [uɔ˨˩˦] | ’én’ | Lásd standard mandarin |
lao | ບ | [bɔː] | ’eredet’ | |
lengyel[4] | kot | [kɔt] (segítség·infó) | ’macska’ | Lásd lengyel hangtan |
német | voll | [fɔl] | ’teli’ | Lásd német hangtan |
norvég | topp | [tɔp] | ’csúcs’ | Lásd norvég hangtan |
okcitán | òme | [ˈɔme] | ’ember’ | |
olasz[5] | parola | [paˈɾɔːla] | ’szó’ | Lásd olasz hangtan |
portugál[6] | só | [sɔ] | ’egyedül’ | Lásd portugál hangtan |
svéd | åtta | [ˈɔtːa] (segítség·infó) | ’nyolc’ | Lásd svéd hangtan |
tádzsik | тоҷикӣ | [tɔːdʒɪˈkiː] | ’tádzsik nyelv’ | |
vietnámi | to | [tɔ̄] | ’nagy’ | Lásd vietnámi hangtan |
Források
- ↑ Fougeron & Smith (1993:73)
- ↑ Shosted & Chikovani (2006:261-262)
- ↑ Carbonell & Llisterri (1992:54)
- ↑ Jassem (2003:105)
- ↑ Rogers & d'Arcangeli (2004:119)
- ↑ Cruz-Ferreira (1995:91)
Irodalom
- Carbonell, Joan F. & Joaquim Llisterri (1992). „Catalan” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 22 (1-2), 53-56. o.
- Cruz-Ferreira, Madalena (1995). „European Portuguese” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 25 (2), 90-94. o.
- Fougeron, Cecile (1993). „Illustrations of the IPA:French” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 23 (2), 73-76. o.
- Jassem, Wiktor (2003). „Polish” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 33 (1), 103-107. o.
- Rogers, Derek & Luciana d'Arcangeli (2004). „Italian” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 34 (1), 117-121. o.
- Shosted, Ryan K. & Chikovani Vakhtang (2006). „Standard Georgian” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 36 (2), 255-264. o.