Hont vármegye

Hont vármegye
Az egykori vármegyeháza Ipolyságon (ma városháza)
Hont vármegye címere
Ország	Osztrák–Magyar Monarchia Magyar Királyság
Központ	Ipolyság Nagymaros
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	magyarok, szlovákok, németek
Földrajzi adatok
Terület	2633 km²
Térkép
Hont vármegye térképe
Hont vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Hont vármegye témájú médiaállományokat.

Hont vármegye (szlovákul és németül: Hont; latinul: Hontiensis, Honthiensis, Hontensis, Honthum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. A vármegye legnagyobb része ma Szlovákiához, kis része Magyarországhoz tartozik.

Névadója és első ispánja Hont-Pázmány nemzetség egyik névadó őse, Hont (Hunt) lovag.^[1]

Földrajza

A vármegye területének legnagyobb része hegyes, csak az Ipoly völgyében található síkság. A hegységek az Északi-Kárpátok csoportjai, a Selmecbányai-hegység, az Osztroski-hegység. Északról Bars és Zólyom vármegyék, keletről Nógrád vármegye, délről Esztergom és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék, nyugatról pedig Bars és Esztergom vármegyék határolták.

Történelem

Hont vármegye a 11. században vált le a vele szomszédos Nógrád vármegyétől. Az 1300-as évek elején hozzácsatolták a Kis-Hont nevű régiót, amely 1802-ig volt része, akkor egyesült Gömörrel és létrejött Gömör és Kis-Hont vármegye, amelynek székhelye Rimaszombat lett.

1552 és 1685 között a vármegye az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt és a Nógrád szandzsákhoz tartozott.

1920-ban a vármegye északi, nagyobb része Csehszlovákiához került, a déli rész továbbra is Magyarországnál maradt. A Csehszlovákiához tartozó rész 1923-ig önálló megyeként tovább működött, 1923–1928 között Zólyom megyéhez tartozott, 1928 után viszont megszűntek a megyék Szlovákia területén. A Magyarországhoz tartozó rész először tovább működött Nagymaros székhellyel, majd 1923-tól 1938-ig Nógrád és Hont k.e.e. vármegye része volt.

Az első bécsi döntés 1938-ban Hont területének nagy részét Magyarországnak ítélte, ekkor jött létre Bars és Hont k.e.e. vármegye, amely 1945-ig létezett. A Csehszlovákiánál, majd Szlovákiánál maradt rész az 1938-ban az 1928 előtti Zólyom megye helyébe lépő Garam megye része lett.

A második világháború után helyreállt az 1938 előtti országhatár, és a magyarországi rész Nógrád-Hont vármegye része lett, majd nagy része 1950-től Pest megyébe olvadt be.

Közigazgatás

Hont vármegye a 20. század elején hat járásra volt felosztva:

• Báti járás, székhelye Bát
• Ipolynyéki járás, székhelye Ipolynyék
• Ipolysági járás, székhelye Ipolyság
• Korponai járás, székhelye Korpona
• Szobi járás, székhelye Szob
• Vámosmikolai járás, székhelye Vámosmikola^[2] (1907-ben alakult)

A megyéhez tartozott ezen kívül Korpona rendezett tanácsú város.

Lakosság

1896-ban összesen 132 500 lakosa volt, ebből:

• 58 155 magyar (43,89%)
• 56 529 szlovák (42,66%)
• 7602 német (5,73%)
• 737 egyéb (0,55%)

Főispánok 1525-ig^[1]

1001 – Hont (Hunt), 1156 – German, 1237 – 1239 - Lukács, 1247 – Márk, 1267 előtt - 1267 – Péter, 1269 – Hedrik, 1275 – 1278 – Demeter, 1291 – 1292 – Bogomér, 1298 – János, 1300 – Kemin curialis comes, első oklevél, 1313 – Péter, 1322 – Márk, 1322 – 1325 – Balázs, 1328 – János, 1329 – 1340 – Miklós, 1340 – 1346 – Moronchuk, 1350 – 1359 – Gilétfi Domonkos, 1375 – Nelepec fia Iván, 1376 – 1385 – Balázs, 1379 – Treutel János, volt szörényi bán, 1389 – Szécsényi Frank és Simon, 1396 – Miklós, 1406 – Tar Lőrinc, 1409 – Gyarmathy László, 1437 körül – Arani Miklós, 1454 – Szécsényi László, 1506 – 1510 – Szoby Mihály,

Alispánok 1525-ig^[1]

1325 – Cholnok, 1332 – János, 1343 előtt – Orrós Miklós, 1344 – János, 1347 – 1348 – Pál, 1351 – 1353 – Demeter, 1355 – Imre, 1361 – 1365 – Kürthy Antal, 1367 – Leszenyei Chako Pál, 1369 – Kürthy Antal, 1372 – Mata fia Miklós, 1382 – Bank, 1392 – 1393 – Muslay Jakab, 1404 – Rohman Imre, 1406 – 1407 – Gyallay Pál, 1408 – Koth Miklós, 1410 – Gyallay Pál 1411 – 1413 – Koth Miklós, 1414 – Fejes János és Maróthy János, 1417 – Fejes János és Szudy Zsigmond, 1418 – Szalatnay János, Thury Domonkos, Szudy Zsigmond, 1423 – Kürthy András és Szudy Zsigmond, 1424 – Szekellőy János és Szalatnay Simon, 1426 – Sáffár Tamás és Valkay János, 1427 – M...tha István és Szenterzsébeti Imre, 1427 – Valkay János, 1429 – 1430 – Berneczei Simon, 1431 – Piry Miklós, 1431 – 1432 – Szenterzsébeti Imre, 1434 – Szügyi Orbonáz András, Piry Miklós, 1436 – Csehy Balázs, 1437 – Hathy Ferenc és Libercsey Simon, 1438 – Balasethy Nagy Pál, 1447 – Kéry Benedek, 1448 – Balogi Lökös Simon és Simonyi György, 1450 – Kormos Ambrus, Darasy Péter, Dalyo Mihály, 1451 – Kormos Ambrus, Dersenyey Miklós, Dalyo Mihály, 1454 – 1455 – Szelényi Tamás és Zsembery Gergely, 1457 – Küstössy Zarka Gergely, 1462 – Dalyo Mihály, Csehy Miklós, 1462 – 1464 – Csehy Miklós, Királyfiay Péter, 1464 – Csehy Miklós, Horhy Miklós, 1465 – Csehy Miklós, Palásthy Domonkos, 1465 – 1466 – Maróthy György, 1467 – 1468 – György, Leszenyei Chako Pál, 1467 – 1471 – Deméndy Péter, 1472 – Nyéky Imre, 1473 – Nyéky Imre, Bory Osvald, 1474 – Nyéky Imre, 1475 – Nyéky Imre, Varsányi Benedek, 1478 – Darasy Simon, 1479 – 1484 – Darasy Simon, Csery Miklós, 1484 – Csery Miklós, Maróthy Péter, 1486 – Dalmadi Horváth János, Kürthy Uriel, 1486 – 1490 körül - Dalmadi Horváth János, Leszenyei Chako János, 1491 – Luka György, 1492 – Luka György, Kalonday György, 1493 – Csery Antal, Palásthy Paska János, 1494 – Csery Antal, Palásthy Paska János, Baloghy István, 1495 – Csery Antal, Palásthy Paska János, 1496 – Csery Antal, 1497 – Csery Antal, Baloghy István, Piry Bertalan, 1498 – Palásthy Paska János, 1499 – 1501 – Kalonday György, Teszéry Péter, 1502 – 1503 – Kalonday György, Baloghy István, 1504 – 1510 – Kalonday Péter, Csehy Joakim, Teszéry Péter, 1511 – 1513 – Kóváry Pál, 1516 – Szalatnay Jakab, 1516 – 1522 – Kóváry Pál, Sipeky László, 1523 – 1525 – Kóváry Pál,

Jegyzetek

Források

• A magyar szent korona országainak 1900. évi népszámlálása; Budapest, 1905, PTE-Klimo Könyvtár online
• A magyar szent korona országainak 1900. évi népszámlálása; Budapest, 1905, PTE-Klimo Könyvtár online Archiválva 2021. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása, Budapest, 1912, PTE-Klimo Könyvtár online

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Hont vármegye témájú médiaállományokat.

• Danis Ferenc 2001: Hont vármegye mezőgazdasága a 18. századtól 1918-ig. Fórum Társadalomtudományi Szemle III/2.
• Bars és Hont k.e.e. vármegyék évkönyve, (közzéteszi Dr. Hetényi Rezső alispán) Budapest, Globus, 1943
• Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939, 24 p.
• P. P. Zgúth - B. Krpelec 1921: Zemepis pre III. ročník hontianskych ľudových škôl. Turč. sv. Martin.
• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város, 1906 online hozzáférés
• Krupecz István 1893: Egy pár rövid észrevétel az "Eltótosodás és magyarosodás Hontmegyében" czímű értekezésre. Budapesti szemle 21/195.
• Kőrösy József 1893: Eltótosodás és magyarosodás Hontmegyében. Budapesti szemle 21/194. [1] [2]
• Pongrácz Lajos 1890-1891: Kivonatok Hontmegye 1848-49. és 1860-61. jegyzőkönyveiből I-II. Selmeczbánya/ Ipolyság.

Kapcsolódó szócikkek

• Berkó József balassagyarmati születésű orvos (1807–1857), Hont vármegye tiszteletbeli főorvosa.