Kolozsvári Közlöny

Kolozsvári Közlöny
Adatok
OrszágMagyarország
Alapítva1856. március 31.
Megszűnt1873. szeptember 24.
FőszerkesztőVida Károly
Berde Áron
Dózsa Dániel
Kőváry László
Sándor József
Nyelvmagyar

A Kolozsvári Közlöny 1856–1873 között Kolozsváron megjelent politikai, gazdasági és társadalmi lap; Kristóf György méltatása szerint „ugyanazt a vezető irányt és súlyt jelentette Erdélyben, mint […] a Pesti Naplóé Pesten”.[1] Eleinte hetente kétszer, majd hetente háromszor, végül naponta jelent meg. Havonta kétszer Muzeum címmel kis füzetes tudományos-irodalmi jellegű mellékletet adott ki.

Története

Mikó Imre 1855. szeptemberben levélben fordult Vida Károlyhoz egy erdélyi lap alapításának tervével. A lap óvadékét Mikó Imre tette le;[2] az alapításban Bethlen János és Teleki Domokos is segítette.[3] Laptulajdonos és szerkesztő Vida Károly, kiadó Berde Áron lett; az első szám 1856. március 31-én jelent meg.

Mivel Vida a bécsi politikához igazodó, konzervatív lapot akart, ezt azonban Mikó és munkatársai nem fogadták el, Berde Áron bejelentette a lap megszüntetését. Vida saját lapot indított Magyar Futár címmel, Berde Áron pedig 1856. októberben Mikó Imre támogatásával újraindította a Kolozsvári Közlönyt, amelyet 1859. december 29-ig szerkesztett.[4] 1859-től 1868-ig a lap szerkesztője Dózsa Dániel volt,[5] őt Kőváry László követte. 1869-ben az Unió című Deák-párti lap beolvadt a Kolozsvári Közlönybe, és szerkesztését ennek tulajdonos-szerkesztője, Sándor József vette át.

Részben a versenytárs Magyar Polgár 1867-es megindulása miatt, részben pedig azért, mert az erdélyi közönség csalódott a Deák-párti politikában, a Kolozsvári Közlöny előfizetőket vesztett; 1871 elején már csak kétszáz előfizetője maradt. Egy ideig a várospolitikai harcokban vett részt, végül 1873. szeptember 24-én bejelentették a lap megszűnését.[6]

Jegyzetek

  1. ↑ Kristóf György: Dózsa Dániel elbeszélő költészete. Irodalomtörténeti Közlemények, XLVIII. évf. 1. sz. (1938)
  2. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.   [Mikó Imre]
  3. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.   [Bethlen János]
  4. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.   [Berde Áron]
  5. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.   [Dózsa Dániel]
  6. ↑ Erdélyi művészet. www.erdelyimuveszet.ro (Hozzáférés: 2021. november 15.)

Források

  • Egyed Ákos: Gróf Mikó Imre: Erdély Széchenyije. Sepsiszentgyörgy: Charta. 2007. 141–145. o. ISBN 978 973 8326 30 9  
  • Jancsó Benedek: Erdély története. Cluj-Kolozsvár: Minerva. 1931. 318–319. o.  
  • Kristóf György: Az erdélyi magyar vidéki hírlapirodalom története a kiegyezésig. Cluj-Kolozsvár: Minerva. 1939. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 109.  
  • A magyar sajtó története. Főszerk. Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai. 1979–1985. II 49–50 és 87. o. ISBN 963 05 1772 8  
  • Kolozsvár Kolozsvár-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap