Nikápoly

Nikápoly (Никопол)
Közigazgatás
Ország	Bulgária
Megye	Pleven
Irányítószám	5940
Körzethívószám	06541
Népesség
Teljes népesség	3464 fő (2024. márc. 15.)[1] 4151 fő (2024. márc. 15.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	179 m
Terület	35,185 km²
Időzóna	EET, EEST
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 41′ 55″, k. h. 24° 53′ 33″43.698571, 24.89240943.698571°N 24.892409°EKoordináták: é. sz. 43° 41′ 55″, k. h. 24° 53′ 33″43.698571, 24.89240943.698571°N 24.892409°E
Nikápoly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nikápoly témájú médiaállományokat.

Nikápoly, bolgárul: Никопол (Nikopol), város Bulgária északi részén, a Duna jobb partján. Vele szemközt a Duna túlsó partján Turnu Măgurele román város fekszik.

Története

A várost Hérakleiosz bizánci császár alapította 629-ben, a perzsák felett aratott győzelem emlékére; ezért került a város nevébe a Niké (győzelem) szó. 1395-ben a Duna feletti várba zárkózott be az utolsó tirnovói bolgár cár, Ivan Sisman a törökök elől, de megadásra kényszerült. 1366-ban I. Lajos király legyőzött egy török sereget Nikápolynál. 1396. szeptember 25-én a nikápolyi csatában a Luxemburgi Zsigmond, I. János burgundiai herceg és Öreg Mircse által vezetett keresztes sereg vereséget szenvedett I. Bajazid szultántól. 1598-ban Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem győzelmet aratott a törökökön.

A török hódoltság idején a 40 000 fős Nikápoly a Duna-mente legjelentősebb török városává vált. Az 1806–12-es orosz-török háborúban a várost lerombolták, ezért a közigazgatást és a katonai parancsnokságot Vidinbe helyezték át. 1877. július 13-án az oroszok megtámadták, és három napi ostrom után elfoglalták.

Közlekedés

2010-ben adták át Bojko Boriszov és Emil Boc miniszterelnökök a Nikopol és Turnu Măgurele között közlekedő kompot. A 10 millió eurós beruházás eredményeképpen a két kompkikötő közötti távot 8–15 perc alatt teszik meg a komphajók.^[2] Egy 2013-as Világbank-tanulmány szerint ez lenne az optimális hely a Románia és Bulgária közötti harmadik Duna-híd számára.^[3]

Látnivalók

• Elia kútja, római eredetű kövekből épült, kora ismeretlen
• a vár romjai
• Szv. Petar (Szent Péter) templom, 12.-13. század
• Vázneszenie Marijino (Mária mennybemenetele) templom, 19. század eleje

Jegyzetek

Források

• Bács Gyula: Bulgária, Panoráma útikönyvek, 1972
• Bokor József (szerk.). Nikápoly, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 28.