Révay család

A báró/gróf szklabinai és blatnicai, illetve nemes trebosztói és bisztricskai Révay család egy régi magyarországi nemesi család.

Története

A család a horvát–szlavónországi Szerém vármegyéből származik. Első ismert ősét, Jakabot, a 13. század elején említik. A család a mohácsi vész után Turóc vármegyébe került, ahol a megye örökös főispánjai lettek. Későbbi birtokukra, Szklabinyára, Blatnicára és Mosócra 1540-ben, illetve 1560-ban Ferenc adománylevelet, s vele együtt bárói rangot kapott. Ebből az ágból származó Péter még grófi rangig is eljutott, de az ő ága 1855-ben leányágon kihalt. A másik ágat az előbbi Ferenc testvére, István alapította, és a nemesi oklevélen kívül bárói rangra emelkedtek. Kempelen Béla pótlék kötetében is szerepel a család: Itt említi meg, hogy Révay Simon és unokaöccsét, Révay László bárókat 1916. december 30-án grófi rangra emelték.

Jelentősebb tagjai

Révay Ferenc (1489–1553)
Révay Péter (1568–1622)
Révay László (1600–1667)
Révay Erzsébet (1660?–1732)
Révay Antal (1718–1783)
Révay Simon, báró (1820–1880)
Révay Simon, gróf (1865–1928)
Révay István (1899–1989)
Révay József (1902–1945)
Révay Kálmán (1911–1950)

Kastélyaik

Irodalom

Károly János 1879: Oklevelek Nádasdy Ferencz gróf nádasd-ladányi levéltárából. Budapest.
Ján Šikura 1937: Počiatky panstva Révayovcov v Turci.
Klára Komorová: Šľachtický rod Révaiovci ako kultúrni mecéni. In: Šľachta stredného Slovenska a jej vplyv na kultúrny rozvoj regiónu. 145-153
Mačuha, M. 2005: Listy Matúša Ivanku, prefekta turčianskych majetkov rodu Révai, z rokov 1601-1625. Historický časopis 53, 93-110.
Monok István 2005 (szerk.): Kék vér, fekete tinta.
Komorová, K. 2008: Šľachtický dvor Révaiovcov ako centrum vzdelanosti Turca. Forum Historiae 2/1, 1-8.
Rod Révai v slovenských dejinách – Slovenská národná knižnica. Martin, 2010 ISBN 978-80-89301-62-1
Kempelen Béla: Magyar nemes családok