Tarsia Rizzari
| Tarsia Rizzari | |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Barcelonai-ház |
| Született | ? Szicília |
| Elhunyt | 1409 után ? |
| Édesapja | Giovanni Rizzari[1] |
| Édesanyja | N. N. |
| Házastársa | ? |
| Gyermekei | Házasságon kívüli kapcsolatából I. (Ifjú) Márton szicíliai királytól: Frigyes aragóniai és szicíliai trónkövetelő, Luna grófja (1400/1/3–1438) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tarsia Rizzari (? – 1409 után), névváltozatai: Tarzia Rizzari, cataniai úrnő, I. (Ifjú) Márton szicíliai király ágyasa.
Élete
1402. május 21-én a cataniai Ursino-várban megpecsételték per procuram (képviselők útján) a külföldi követek, egyházi hatalmasságok, bárók és a királyság hivatalnokai jelenlétében I. (Ifjú) Márton szicíliai király második házassági szerződését, ezúttal még a menyasszony hiányában.[2] Ifjú Márton jövendőbelije, Navarrai Blanka 1402. november 9-én érkezett meg Szicíliába,[3] a házasságot pedig 1402. november 26-án kötötték meg,[4] majd még ugyanaznap Blankát Szicília királynéjává koronázták[5] a palermói székesegyházban.[6]
Az új házassággal meg kellett oldani ifjú Márton házasságon kívül született gyermekeinek a sorsát is, aminek az elrendezését az édesanyja, Luna Mária aragón királyné vállalta magára. Nagy valószínűséggel a cataniai Ursino-vár egyik gyönyörű termében szórakozott mindig Ifjú Márton számos szép és fiatal cataniai szeretőjével. Egyiküknek, Agatuccia Pesce úrnőnek, akivel a királynak a szerelmes találkozásairól maga Blanka is nyilvánvalóan tudott, biztosított 12 arany fizetséget, ahogy a megcsalt feleség, Blanka királyné fogalmazott: "a hallatlan Jolán úrnőnek, a fenséges szicíliai király, a mi tiszteletre méltó férjünk természetes lányának" a támogatására, akinek Agatuccia úrnő volt az anyja.[7] Ifjú Márton a kényes feladatot Francesc de Casasaja barcelonai kereskedőre és királyi tanácsosra bízta. 1403. szeptember 21-én írt neki,[8] és megbízta azzal, hogy vigye őket Aragóniába, és helyezze őket az édesanyja, Luna Mária királyné felügyelete alá. A két kis királyi sarj, a fent említett Aragóniai Jolán, valamint Aragóniai Frigyes, aki Tarsia Rizzaritól született, ettől fogva a nagyanyjuk gondjaira lett bízva, és az aragóniai udvarban nevelkedett. Ifjú Márton király lépéseket is tett a törvényesítésük érdekében.
Gyermeke
- Házasságon kívüli kapcsolatából I. (Ifjú) Márton (1374/75/76–1409) szicíliai királlyal, 1 fiú:
- Frigyes (Federico d'Aragona) (1400/01/03 – 1438. május 29.) /törvényesítve/, Luna[9] és Jérica (Xèrica) grófja,[10] Sogorb (Segorbe)[11] ura, aragón és szicíliai trónkövetelő az 1410-től 1412-ig tartó aragóniai örökösödési háborúban, az öt jelölt egyike,[12] felesége Jolán Lujza (1403 után–1467), Acard Pere de Mur úrnak, Albi[13] bárójának, a Szardíniabeli Cagliari és Gallura kormányzójának a lánya, Ponç de Perellósnak az özvegye,[14] 1 fiú:
- Aragóniai N. (fiú) (megh. fiatalon)
- Frigyes (Federico d'Aragona) (1400/01/03 – 1438. május 29.) /törvényesítve/, Luna[9] és Jérica (Xèrica) grófja,[10] Sogorb (Segorbe)[11] ura, aragón és szicíliai trónkövetelő az 1410-től 1412-ig tartó aragóniai örökösödési háborúban, az öt jelölt egyike,[12] felesége Jolán Lujza (1403 után–1467), Acard Pere de Mur úrnak, Albi[13] bárójának, a Szardíniabeli Cagliari és Gallura kormányzójának a lánya, Ponç de Perellósnak az özvegye,[14] 1 fiú:
Jegyzetek
- ↑ Lásd Urso (2016: 35).
- ↑ Lásd Urso (2009: 31).
- ↑ Lásd Fodale (1999: 314).
- ↑ Lásd Fodale (1999: 315), Tramontana (1999: 22) és Urso (2009: 31).
- ↑ Lásd Tramontana (1999: 22).
- ↑ Lásd Tramontana (2008).
- ↑ Lásd Urso (2009: 28).
- ↑ Lásd Silleras-Fernández (2005: 88, 34-es lábjegyzet).
- ↑ Luna helység az Aragóniai Királyságban, a főváros, Zaragoza közelében, Zaragoza tartományban található, ma Aragónia autonóm közösség része.
- ↑ Jérica a valenciai város spanyol és a hivatalos neve, katalánul: Xèrica és aragóniai nyelven (nyelvjárásban) Exerica.
- ↑ Sogorb egy valenciai város katalán változata, spanyolul: Segorbe.
- ↑ Nagyapja, Márton aragóniai király a fia halála után őt szerette volna a trónra jelöltetni, de korai halála miatt ez a terv megvalósítatlan maradt, mert a Barcelonai-ház feje, II. Jakab, Urgell grófja, Aragónia főkormányzója, aki szintén magának követelte a trónt, Idősebb Márton király halála után megakadályozta a trón elfoglalásában. Törvénytelen származása ellenére a hátránya az volt, hogy még kiskorú volt.
- ↑ Az Albi Báróság névadó települése Katalóniában található, katalánul és hivatalosan: l'Albi, spanyolul: Albí.
- ↑ Jolán Lujza első házasságából született egy lánya, Elfa de Perellós, akitől voltak utódai.
Források
- Boscolo, Alberto. Su «La bella di Sanluri» ultima amante di Martino il Giovane re di Sicilia, In: Miscellanea in onore di Roberto Cessi 1 (primo volume) (olasz nyelven), Róma: Edizioni Di Storia E Letteratura, 357–364. o. (1958). Hozzáférés ideje: 2018. május 1.
- Federico d'Aragona, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 3 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (1961). Hozzáférés ideje: 2018. május 1.
- Frederic d’Aragó i de Sicília, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2018. május 1.
- Miron, E. L.. The Queens of Aragon: Their Lives and Times (angol nyelven). London: Stanley Paul & Co (1913). Hozzáférés ideje: 2018. május 1. ISBN 075465074X, 9780754650744
- Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
- Silleras-Fernández, Núria. Spirit and Force: Politics, Public and Private in the Reign of Maria de Luna (1396–1406), In: Theresa Earenfight (szerk.): Queenship and Political Power in Medieval and Early Modern Spain (angol nyelven), Farnham, England: Ashgate, 78–90. o. (2005). Hozzáférés ideje: 2018. május 1. ISBN 075465074X, 9780754650744
- Tramontana, Salvatore. Martino I d'Aragona (Martino il Giovane), re di Sicilia, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 71 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (2008). Hozzáférés ideje: 2018. május 1.
- Urso, Carmelina. „Lo strano caso di Agatuccia Pesci e Tarsia Rizzari: Due "nemiche" alla corte di Martino i di Sicilia (1374–1409)” (olasz nyelven). Annali della facoltà di Scienze della formazione Università degli studi di Catania 2016 (15), 19–36. o. [2017. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 1.)
- Urso, Carmelina. „Regine e dame nei castelli della Sicila medievale (secc. XIV–XV) spigolature di storia siciliana” (olasz nyelven). Annali della facoltà di Scienze della formazione Università degli studi di Catania 2009 (8), 23–36. o. [2018. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 1.)
További információk
- Bellonidi (Aragonesi) (olasz nyelven). Libro d’Oro della Nobilità Mediterranea. (Hozzáférés: 2018. május 1.)
- Cawley, Charles: Aragon Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2018. május 1.)
- Cioppi, Alessandra: La bella di Sanluri una leggenda dura a morire (olasz nyelven). Ceramiche Sarde. [2007. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
- Marek, Miroslav: House of Barcelona (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2018. május 1.)
| Előző Agatuccia Pesce | Szicíliai királyi ágyas  1400 előtt – 1409 | Következő Aragóniai Margit |
