Ustica

Ustica
Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Szicília
Megye	Palermo (PA)
Polgármester	Aldo Messina
Védőszent	Bertalan apostol
Irányítószám	90010
Körzethívószám	091
Forgalmi rendszám	PA
Népesség
Teljes népesség	1311 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	150,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	49 m
Terület	8,65 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
é. sz. 38° 43′, k. h. 13° 11′38.716666666667, 13.18333333333338.716667°N 13.183333°EKoordináták: é. sz. 38° 43′, k. h. 13° 11′38.716666666667, 13.18333333333338.716667°N 13.183333°E
Elhelyezkedése Palermo térképén
Ustica weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ustica témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ustica (szicíliai kiejtéssel Ùstica) egy 1302 lakosú olasz község Palermo megyében, Szicíliában. Teljes egészében elfoglalja Ustica szigetét.

Földrajz

A sziget a Tirrén-tengerben fekszik, kb. 67 km-re Palermótól. Területe 8,65 km². 3,5 km hosszú és 2,5 km széles. A szigeten számos, csak hajóval megközelíthető barlang található.

Történelem

Az ókori rómaiak nevezték el Usticanak (ustum = megégett), míg a görögök Osteodesnek (Οστεωδες), azaz csontháznak, az itt éhenhalt kereskedők maradványaira utalva.

A település már a paleolitikumban is lakott volt, és az ásatások tanúsága szerint több ókori mediterrán nép is megfordult itt: föníciaiak, görögök, karthágóiak és rómaiak is itthagyták nyomaikat.

A 4. században egy benedek-rendi közösség települt meg Usticán, azonban gyorsan tovább kellett állniuk a szigetről a keresztények és az arabok közötti csatározások miatt. A középkorban a sziget gyarmatosítására irányuló próbálkozások sorra megbuktak a barbár kalózok támadásai miatt, akik a szigetből saját menedékhelyüket alakították ki.

1759-ben végül IV. (Bourbon) Ferdinánd gyarmatosította a szigetet, két őrtornyot és esővízcsatornákat építtetett. A szigetet palermóiak, trapaniak, valamint a lipari-szigetekről érkezők népesítették be.

Ustica a Bourbonok, a Savoyaiak és a fasizmus alatt politikai foglyok kényszerlakhelye volt. Ide száműzték többek között Antonio Gramscit. 1961-től a lakosok tiltakozásának eredményeképpen már nem tölti be ezt a funkciót. Innentől kezd el fejlődni a turizmus.

Az Itavia 870-es járatának katasztrófája

Ustica az újságok címlapjaira került, amikor 1980. június 27-én partjaitól viszonylag távol lezuhant az Itavia 870-es, Bologna-Palermo járata. A balesetben 81 ember vesztette életét. Az eseményt az olasz sajtó „usticai szerencsétlenség”-ként emlegeti. A tragédia okai máig tisztázatlanok, de a legvalószínűbb egy, a fedélzeten elhelyezett bomba, vagy egy közeli katonai repülőből kilött rakéta felrobbanása.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Ustica című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

Külső hivatkozások