Aragóniai Eleonóra portugál királyné

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ez a szócikk I. (Antequerai) Ferdinánd aragóniai király leányáról szól. Hasonló címmel lásd még: Aragóniai Eleonóra (egyértelműsítő lap).
Aragóniai Eleonóra
Leonor, infanta de Aragão

Portugália királynéja
Uralkodási ideje
1433 1438
ElődjeLancasteri Filippa
UtódjaCoimbrai Izabella
Portugália régensnője
Uralkodási ideje
1438 1439
ElődjeEduárd
UtódjaPéter infáns
UralkodóházTrastámara-ház
Született1402. február 1.
Medina del Campo
Elhunyt1445. február 19. (43 évesen)
Toledo
NyughelyeGyőzelmes Szűz Mária-kolostor
ÉdesapjaI. (Antequerai, avagy Becsületes, Igazságos) Ferdinánd aragóniai király
ÉdesanyjaAlburquerquei Eleonóra aragóniai királyné
Testvére(i)
HázastársaEduárd portugál király
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Aragóniai Eleonóra témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aragóniai Eleonóra (Medina del Campo, 1402. február 1. – Toledo, 1445. február 19.) portugál királyné, Eduárd portugál király felesége

Élete

1402. február 1-jén született a spanyolországi Medina del Campo városában, I. Ferdinánd aragóniai király és hitvese, Alburquerquei Eleonóra aragóniai királyné ötödik gyermekeként és második leányaként. A szülők 1393-ban vagy 1394-ben házasodtak össze. Apai nagyszülei I. János kasztíliai király és Aragóniai Eleonóra kasztíliai királyné, anyai nagyszülei: Kasztíliai Sancho Alfonz, Alburquerque 1. grófja és Portugáliai Beatrix infánsnő, I. Péter portugál király és Inês de Castro lánya

1438. szeptember 13-án a három hónapos terhes Eleonóra hirtelen megözvegyült, magára maradva öt kiskorú gyermekével. Legidősebb fia akkor még csupán hat és fél éves volt, ezért annak nagykorúsága eléréséig, a néhai király végakarata értelmében, az asszony lett a királyság régense, tehát a gyermekkirály, vagyis V. Alfonz gyámja. A döntést a portugál nemesség is elfogadta, habár a nép körében nem volt valami népszerű személyiség Eleonóra, hiszen asszony volt, csekély politikai tapasztalattal, s ráadásul aragóniai származású. A portugál arisztokraták egy kisebb csoportja inkább a halott király testvérét, Péter infánst, azaz Coimbra hercegét támogatták mint lehetséges jövőbeni uralkodót, s amikor hivatalosan is kihirdették a nép előtt, hogy Eleonóra lett a megbízott régens, lázadás tört ki Lisszabon városában.

A zendülést az asszony fivére, Barcelona grófja, vagyis a leendő II. János aragóniai király verte le sikeresen. A trónkövetelő Péter és Eleonóra között megkezdődtek a tárgyalások, ám azok több hónapig elhúzódtak, mivel nem volt képes kompromisszumra jutni Barcelona grófja és a Pétert támogató lisszaboni érsek. Egy héttel utolsó gyermeke születése előtt Eleonórát újabb sorscsapás érte. Legidősebb leánya, Filippa 8 és fél évesen elhunyt, valószínű, egy gyermekbetegség következtében.

Végül sikeresen összefogtak Eleonóra ellen, s a portugál főnemesség átadta a régensi hatalmat Péter infánsnak, az asszonyt pedig száműzetésbe kényszerítették. Kasztíliába menekült 1440 decemberében.

Az özvegy anyakirályné 1445. február 19-én, 43 évesen távozott az élők sorából, Toledo városában, végső nyughelye pedig a batalha-i monostor lett, Portugáliában.

Gyermekei

Eleonóra 1428. szeptember 22-én nőül ment a nála 10 évvel idősebb Avizi Eduárd portugál királyhoz, akinek házasságuk 9 éve során összesen kilenc gyermeket szült:

  • János (1429 októbere - 1433. augusztus 14.)
  • Filippa (1430. november 27. - 1439. március 24.)
  • Alfonz (1432. január 15. - 1481. augusztus 28.), később V. Alfonz néven ő lesz Portugália uralkodója, aki 1447. május 6-án először az unokatestvérét, a vele egyidős Coimbrai Izabella hercegnőt vette el. Házasságuk 8 és fél éve alatt három közös gyermekük jött világra, János, Johanna és János. 1455. december 2-án Izabella elhunyt, Alfonz pedig újra megnősült. 1475. május 25-én feleségül vette IV. Henrik kasztíliai király és Portugáliai Johanna infánsnő egyetlen leányát, a csupán 13 esztendős Johanna infánsnőt, akit sokan törvénytelen gyermeknek tartottak, mivel anyja állítólag viszonyt folytatott férje egyik udvaroncával. IV. Henrik halála után annak féltestvére, Izabella infánsnő is igényt tartott Kasztília trónjára, s ádáz harc kezdődött meg a koronáért Johanna és őközötte. A trónviszály végül Izabella győzelmével zárult le, aki 1474-ben elfoglalhatta a trónt I. Izabella királynő néven. Johanna királynő sajnos nem szült gyermeket Alfonznak frigyük 6 éve alatt. A királynak született egy fattyúgyermeke is, 1466 körül, Maria Soares da Cunha-tól, Álvaro.
  • Mária (1432. december 7. - 1432. december 8.)
  • Ferdinánd (1433. november 17. - 1470. szeptember 18.), Viseu és Beja hercege, aki 1447-ben elvette unokatestvérét, az akkor körülbelül 17 esztendős Portugáliai Beatrix infánsnőt. A körülbelül 23 évig tartó frigyből kilenc gyermek jött világra, János, Diégó, Duárte, Dénes, Simon, Eleonóra, Izabella, Mánuel és Katalin.
  • Eleonóra (1434. szeptember 18. - 1467. szeptember 3.), aki 1452. március 16-án nőül ment III. Frigyes német királyhoz, s három nap múlva német-római császárrá és császárnévá koronázta meg őket V. Miklós pápa. 15 és fél évig tartó házasságuk öt gyermeket eredményezett, Kristófot, Miksát, Helénát, Kingát és Jánost.
  • Duarte (1435. július 12. - 1435. július 12.)
  • Katalin (1436. november 26. - 1463. június 17.), aki először IV. Károly navarrai király jegyese volt, ám az uralkodó 1461-es halálával az esküvő végül is meghiúsult. Ezek után Katalin bevonult a Szent Klára Kolostorba, ahol élete végéig vallásos szellemben töltötte napjait mint apáca.
  • Johanna (1439. március 20. - 1475. június 13.), aki 1455. május 21-én hozzáment a 30 éves, elvált, gyermektelen IV. Henrik kasztíliai királyhoz. 19 évig tartó frigyükből csupán egy leány származott, Johanna.

Családfája

Aragóniai Eleonóra portugál királyné ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. XI. Alfonz kasztíliai király (= 12)
 
 
 
 
 
 
 
8. II. Henrik kasztíliai király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Leonor Núñez de Guzmán (= 13)
 
 
 
 
 
 
 
4. I. János kasztíliai király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Kasztíliai János villenai úr
 
 
 
 
 
 
 
9. Villenai Johanna kasztíliai királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Kasztíliai Blanka villenai úrnő
 
 
 
 
 
 
 
2. I. Ferdinánd aragóniai király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. IV. Alfonz aragóniai király
 
 
 
 
 
 
 
10. IV. Péter aragóniai király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. I. Teréz urgelli grófnő
 
 
 
 
 
 
 
5. Aragóniai Eleonóra kasztíliai királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. II. Péter szicíliai király
 
 
 
 
 
 
 
11. Szicíliai Eleonóra aragóniai királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Görzi Erzsébet szicíliai királyné
 
 
 
 
 
 
 
1. Aragóniai Eleonóra portugál királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. IV. Ferdinánd kasztíliai király
 
 
 
 
 
 
 
12. XI. Alfonz kasztíliai király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Portugáliai Konstancia kasztíliai királyné
 
 
 
 
 
 
 
6. I. Sancho alburquerquei gróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Pedro Núñez de Guzmán
 
 
 
 
 
 
 
13. Leonor Núñez de Guzmán
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Juana Ponce de León
 
 
 
 
 
 
 
3. Alburquerquei Eleonóra aragóniai királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. IV. Alfonz portugál király
 
 
 
 
 
 
 
14. I. Péter portugál király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Kasztíliai Beatrix portugál királyné
 
 
 
 
 
 
 
7. Portugáliai Beatrix alburquerquei grófné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Pedro Fernández de Castro
 
 
 
 
 
 
 
15. Inês de Castro
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Aldonza Suárez de Valladares
 
 
 
 
 
 

Külső hivatkozások

Sablon:Trastámara-ház
  • m
  • v
  • sz
Kasztília királyai
León királyai
Aragónia királyai
Valencia
királyai
Mallorca
királyai
Szicília királyai
Szardínia királyai
Nápoly királyai
Navarra királyai
Barcelona grófjai
Királynék
Egyéb uralkodók
házastársai
A Kasztíliai Királyság
régensei
Asztúria hercegei
Girona hercegei
Calabria
hercegei
Sogorb (Segorbe)
urai és hercegei
Az Aragóniai Királyság
régensei
  • Alfonz (II. Ferdinánd természetes fia)
  • Ferdinánd (Alfonz régens természetes fia)
Egyéb családtagok
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJp64dk6gt8TR8DMmcgxjC
  • VIAF: 81187900
  • LCCN: nb2013020846
  • ISNI: 0000 0000 5679 2976
  • GND: 136924344
  • SUDOC: 175392269