IV. Károly navarrai király
 | Ez a szócikk a navarrai királyról szól. Hasonló címmel lásd még: IV. Károly (egyértelműsítő lap). |
| IV. Károly | |
| Aragóniai Károly Vianai Károly Navarrai Károly | |
 | |
| Navarra Királyság jog szerinti királya | |
| Carlos IV | |
| Uralkodási ideje | |
| 1441. április 1. – 1461. szeptember 23. | |
| Koronázása | nem koronázták meg |
| Elődje | I. Blanka |
| Utódja | II. Blanka |
| Aragóniai Királyság trónörököse | |
| Carlos de Aragón | |
| Uralkodási ideje | |
| 1458. június 27. – 1461. szeptember 23. | |
| Elődje | Aragóniai János |
| Utódja | Aragóniai Ferdinánd |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Trastámara-ház |
| Született | 1421. május 29. Peñafiel, Kasztília |
| Elhunyt | 1461. szeptember 23. (40 évesen) Barcelona, Katalónia, az Aragón Korona Országai |
| Nyughelye | Poblet-kolostor |
| Édesapja | II. János navarrai és aragón király (1398–1479) |
| Édesanyja | I. Blanka navarrai királynő (1387–1441) |
| Testvére(i) | |
| Házastársa | Ágnes klevei hercegnő (1422–1448) |
| Gyermekei | Ágyasaitól: 1. Anna (–1477) 2. Fülöp (1456–1488) 3. János Alfonz (1459–1526/29) 4. Jakab |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vianai Károly (Peñafiel, 1421. május 29. – Barcelona, 1461. szeptember 23.) navarrai herceg, akit IV. Károly király néven is emlegetnek, a XV. századi navarrai és katalóniai politikai élet változatos pályát befutott szereplője volt.
Származása
Az édesanyja I. Blanka (1387–1441) királynő, az Évreux-házból származó utolsó navarrai uralkodó, apja a Trastámara-házból, mégpedig annak aragóniai ágából származó első navarrai uralkodó, II. János (1398–1479) király (II. (Nagy) János aragóniai király, 1458-tól 1479-ig). A házasságkötés folytán, 1425-ben, Károly herceg nagyapjának, III. (Nemes, Jó) Károly király halálakor, Károly apja navarrai király lett, nem csak Blanka, a herceg édesanyja lépett a trónra.
Élete
1441-ben, I. Blanka királynő halálakor, II. János király jogtalanul megakadályozta azt, hogy Károly herceg, mint édesanyjának örököse, Navarra királya lehessen. II. János magának tartotta meg a Navarra királya címet, mégpedig a haláláig, 1479-ig. Ezért az ellenfelei II. Jánost, mint navarrai királyt, „Bitorlóként” említik. II. János eljárása miatt véget nem érő és bonyolult küzdelem kezdődött meg az apa és a fia között, hiszen Károly a jogos örökségét, Navarra trónját, meg akarta szerezni, ami azonban végül nem sikerült neki.
Az apa és a fia közötti ellentét az 1450-es évekre kiéleződött. II. János 1444-ben feleségül vette Juana Enríquezt (1425–1468), aki kasztíliai nemesi családból származott (az apai ágú dédapja XI. Alfonz (1311–1350) kasztíliai király házasságon kívül született fia volt); ő lett II. János második felesége. Juana (Johanna) 1451-ben már gyermeket várt férjétől, aki a következő évben, 1452-ben meg is született: ő a későbbi II. (Katolikus) Ferdinánd (1452–1516) aragóniai király. Juana Enríquez mindent meg is tett azért, hogy az ő (leendő) gyermeke, és ne az elsőszülött fiú, Károly legyen a férjének az utóda.
Az apa és fia közötti küzdelem miatt 1451-ben polgárháború robbant ki Navarrában. Ebben a navarrai nemesség két részre oszlott: Károly herceg támogatói a spanyol elnevezéssel „beaumonteses”-nek nevezett csoportosuláshoz; II. János támogatói pedig, a szintén spanyol kifejezéssel, „agramonteses”-nek nevezett csoportosuláshoz tartóztak.[1]
Károly azonban már 1451 őszén, Aibar mellett, vereséget szenvedett az apjától, aki őt két évre fogságba vetette. II. János csak azzal a feltétellel engedte szabadon a fiát, hogy az ő haláláig a Navarra királya címet nem fogja viselni. Szabadon engedése után azonban Károly újra kezdte a harcot, de ismét alulmaradt. 1455-ben IV. Gaston (1423–1472), Foix grófja a Foix-Grailly-házból, II. János veje, Károlyt kiszorította Navarrából. (IV. Gaston gróf Eleonórát (1426–1479), a későbbi I. Eleonóra navarrai királynőt, Károly herceg húgát vette feleségül, aki a bátyja és az apja közötti viszályban az apja pártjára állt.) Károly előbb Franciaországba, majd Itáliába, a nagybátyja – II. János bátyja – I. Alfonz (1396–1458) nápolyi és (V. Alfonz néven) aragóniai király udvarába távozott; itt is élt annak haláláig.
Közben, 1457-ben, a Juan I de Beaumont (1419?–1487), a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend navarrai nagyperjele által, a királyság fővárosába, Pamplonába, összehívott rendi gyűlés (a Cortez) Károly herceget Navarra királyává nyilvánította. (A herceget emlegetik is IV. Károly király, illetve IV. Károly címzetes király néven; Károly megkoronázásra azonban soha nem került sor.)
1458-ban, V. Alfonz halála után, II. János navarrai király – szintén II. János néven – Aragónia királya lett. A következő évben, 1459-ben, apa és fia kibékültek, Károly hazatért, a megbékélés azonban csak rövid ideig tartott. A megözvegyült Károly herceg ugyanis feleségül akarta venni a még gyermek Izabellát (1451–1504), II. János (1405-1454) kasztíliai király leányát, IV. Henrik (1425–1474) király féltestvér húgát. (Ő a későbbi I. (Katolikus) Izabella kasztíliai királynő, a Trastámarai-ház kasztíliai ágából származott.) II. János azonban már a kisebbik fia, Ferdinánd feleségének „nézte ki” Izabellát (ez így is lett), és az ismét vele szembe került Károly herceget újra elfogatta (1460), azonban elszámította magát: A II. Jánossal szemben álló katalóniai rendek, akik örömmel fogadták Károly hercegnek Nápolyból való visszatérését, fellázadtak a király ellen. II. János meghátrált, fiát 1461 elején szabadon engedte. 1461. június 21-én Villafranca de Panadésben (katalánul: Vilafranca del Penedès) pedig apa és fia megállapodtak arról, hogy II. János elismeri Károly herceg örökségét (sőt címzetes navarrai királynak), illetve kinevezte Katalónia kormányzójának.
Ezután azonban 1461. szeptember 23-án, Barcelonában, Károly herceg teljesen váratlanul meghalt. Haláláért némelyek az apját, még többen azonban Juana Enríquezt, a mostohaanyát okolták, akit azzal vádoltak, hogy megmérgeztette Károly herceget.
Károly herceg művelt, reneszánsz személyiség volt; Navarra királyairól – mint elődeiről – könyvet írt.
Gyermekei
- Feleségétől, Ágnes (1422–1448) klevei hercegnőtől, gyermekei nem születtek
- Ágyasától, María de Armendáriztól, Berbinzana úrnőjétől, Francisco Balbastro feleségétől, 1 leány:
- Ágyasától, Brianda Vaca úrnőtől, 1 fiú:
- Ágyasától, Margarita Cappa úrnőtől, 1 fiú:
- Ismeretlen ágyasától:
- Jakab
Ősei
Jegyzetek
- ↑ A II. János elleni „párt” arról a Beaumont-családról kapta a nevét, amely család Lajos infánstól (1331–1372), Beaumont grófjától (Luis I de Beaumont), III. Fülöp navarrai király (1301–1343) fiától származott. – A II. Jánost támogató „párt” az Agramont (franciául: Gramont) családról kapta a nevét; ez a navarrai nemesi család a XII. századig vezette vissza a családfáját. A csoportosulás vezetői azonban nem a "névadó" családból kerültek ki. Vezető szerepe a Navarra-családnak volt. Felipe I de Navarra (1408 körül-1450, Leónel de Navarra (1378–1413) házasságon kívül született fia, aki II. (Gonosz) Károlynak volt a házasságon kívüli gyermeke; mindketten Muruzábal várgrófjai; ez a Navarra-család eredete.
Források
- Anthony, Raoul: Identification et Etude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL: Lásd Külső hivatkozások
- José Maria Lacarra: Historia politica del reino de Navarra, desde sus origenes hasta su incorporacion a Castilla, I–III, Pamplona, 1972–1973.
- Diccionario de historia de España I–III, Madrid, 1968–1969.
- Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711–1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
- Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364–1994), Vigo, 1994.
További információk
- https://web.archive.org/web/20110608185221/http://www.ctv.es/USERS/sagastibelza/navarra/reyes_navarra/ – 2014. május 23.
- http://www.lebrelblanco.com/mapa/index.htm – 2014. május 23.
- http://www.homar.org/genealog/ – 2014. május 23.
- Genealogie-Mittelalter/Karl von Aragon Thronerbe von Navarra Fürst von Viana – 2014. május 23.
- http://www.lebrelblanco.com/a0504.htm – 2014. május 23.
- http://www.enciclopedianavarra.biz/navarra/beaumont-linaje-de/3161/1/#gen3161_0 – 2014. május 23.
- http://www.enciclopedianavarra.biz/navarra/navarra/13019/1/#gen13019_0 – 2014. május 23.
- http://www.enciclopedianavarra.biz/navarra/peralta/14471 – 2014. május 23.
- R. Anthony: Identification et Etude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar – 2014. május 23.
| Előző Aragóniai János | Aragónia trónörököse  1458 – 1461 | Következő Aragóniai Ferdinánd |
| Előző Aragóniai János | Szicília trónörököse  1458 – 1461 | Következő Aragóniai Ferdinánd |
| Előző uralkodó: I. Blanka |
| Következő uralkodó: II. Blanka |
Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
