Kömlőd

Kömlőd
A község központja; 9 órától 2 óra felé a 8135-ös út húzódik Kisbér irányába, a kép alján a 8137-es út becsatlakozó szakasza látható
Kömlőd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Oroszlányi
Jogállás	község
Polgármester	Bogáth István (független)[1]
Irányítószám	2853
Körzethívószám	34
Népesség
Teljes népesség	1094 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	47,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 32′ 48″, k. h. 18° 15′ 38″47.546780555556, 18.26048055555647.546781°N 18.260481°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 48″, k. h. 18° 15′ 38″47.546780555556, 18.26048055555647.546781°N 18.260481°E
Kömlőd Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Kömlőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kömlőd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze a következővel: Kömlő.

Ez a szócikk Kömlődről szól. Hasonló címmel lásd még: Dunakömlőd.

Kömlőd (szlovákul: Kemlíd) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Oroszlányi járásban. Hozzá tartozik Parnakpuszta (Parnaková Pusta) is.

Fekvése

A Vértes hegység lábánál, a Tatai-hegysor (Bársonyos) dombvidékén fekszik. Oroszlánytól 9 kilométerre északnyugatra, Kisbértől 25 kilométerre keletre, Tatától 15 kilométerre délnyugatra, Tatabányától 15 kilométerre nyugatra található.

Központján a Tatabánya-Kisbér közti 8135-ös út halad keresztül, Tatával a 8137-es út köti össze. Nagyparnakpuszta nevű, a központtól távol eső külterületi településrésze a Mór-Kocs közti 8127-es út mellett helyezkedik el.

Autóbusszal a település az 1256-os, 1702-es, 1848-as, 1851-es, 8464-es, 8574-es és 8594-es járatokkal érhető el.^[3]

Története

A település neve 1439-ben Kemlew, 1446-ban Kemlewd alakban fordul elő. .

Területe részben a gesztesi várhoz tartozott, részben nemesi birtok volt, majd 1526 után török uralom alá került. 1543-ban a vele szomszédos Parnakkal (Pormik) együtt feldúlták. Az 1600-as évektől magyarok lakta református falu. Lakói nagyrészt zsellérek voltak. Birtokosai a Pázmándy, Sárközy, Saffaliczky, Badics, Pálffy, Szemerey, Jókuty, Szabó családok voltak.

1705. június 9-én zajlott le a kömlődi csata: a Johann Wenzel Dietrich Glöckelsberg császári tábornok vezette szerb-osztrák sereg visszavonulásra kényszerítette Vak Bottyán kurucait a kömlődi sáncokból.

A falu gazdagon termő földjein kiváló minőségű gabonát, burgonyát, zöldséget, takarmányt és szőlőt termeltek. Fejlett volt állattenyésztése is, volt hengermalma, szeszgyára, téglaégetője. 1945-ig Komárom vármegye Gesztesi járásához tartozott.

Parnakpuszta

A tatárjárás után a majki premontrei prépostság filiát hozott itt létre. A parnaki monostor 1294-ben a morvaországi zábdorovicei prépostság függésébe került, de 1320-tól újból függetlenedett tőle. Parnaki Miklós neve 1327-ben tűnik fel (komáromi nemesek közt tanúskodik Tés ügyében). Az 1937-es térképen már mint pusztát jelölik. (Parnaki halom, Nagyparnak-puszta)

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Madari Ferenc (független)^[4]
• 1994–1998: Madari Ferenc (független)^[5]
• 1998–2002: Madari Ferenc (független)^[6]
• 2002–2006: Madari Ferenc (független)^[7]
• 2006–2010: Kiss Ferenc (független)^[8]
• 2010–2014: Kiss Ferenc (független)^[9]
• 2014–2019: Bogáth István (független)^[10]
• 2019–2024: Bogáth István (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,1%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 1,4% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (19,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20%, református 19,6%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 26,1% (33,2% nem nyilatkozott).^[11]

Nevezetességei

• Református templomát 1784-ben építették.
• A szomszédos Parnakon még a múlt században is láthatóak voltak egy régi monostor romjai.
• Hugonnay-kastély
• Perczel-kúria
• Virágh-kúria
• Csánó-kúria

Híres emberek

• Itt élt Czibor Ferenc református lelkész, pápai tanár és itt hunyt el 1886. március 21-én.
• Itt született 1784-ben Deáky Gedeon református lelkészíró.
• Konkoly Thege Miklós világhírű csillagász a Kömlőd melletti Tagyos-pusztai birtokán épített csillagvizsgálójában végezte tudományos vizsgálatait.
• Itt született 1814. október 22-én Obernyik Károly író, szinműíró.
• Itt született 1760. május 11-én Pálóczi Horváth Ádám költő, polihisztor.
• Itt született és hunyt el Somogyi István (1898-1981) naiv rajzoló, aki élete utolsó két évtizedében foglalkozott rajzolással.^[12]
• Itt élt Kosztolányi Enikő írónő, Kosztolányi Dezső rokona.
• 1957-től itt élt és haláláig dolgozott a gyógypedagógiai intézményben Töltéssy Lívia (1926-1976).

Jegyzetek

További információk

• Kömlőd Önkormányzatának honlapja